Egy Hetaera majdnem…

Életem egyik legnagyobb hibáját követtem el.
Visszagondolva azonban ma sem cselekednék másképp.
Amit megláttam, rögtön beleszerettem, ő maga volt a Nő, így nagybetűvel, nem hiszem, hogy akadt volna, olyan nő, vagy férfi, aki ne kívánta volna meg.
Nem tudtam ellenállni, így ahelyett hogy szépen csendben elintéztem volna, ahogy azt kellene, belementem egy kis játékba, ami elsőre egyszerűnek tűnt, és jó szórakozásnak. Gondoltam kihasználom testi adottságait, mielőtt végzek vele.
Sikerült megszervezni a találkozót. Egy étteremben találkoztunk, vacsora közben beszélgettünk. Műveltsége, intelligenciája lenyűgözött.
Az este folytatásának minden percét élveztem, olyan dolgokat tapasztalhattam meg, amit addig elképzelni se tudtam. Elengedtem magam, szinte elfelejtve mi is a dolgom.
De nem engedhettem el, hisz túl sokat tudott.
Már a kezemben volt a tőr, hogy végezzek vele, de ekkor mintha megérezte volna felpattant, és a mai napig nem tudom, hogy honnan vette elő a pisztolyt, de abban a pillanatban elsütötte, ahogy megláttam. Éreztem, ahogy keresztülhalad rajtam a golyó, de nem volt időm foglalkozni vele, felugrottam, rávetettem magam, a pisztolya messzire repült. Nem tudom, meddig küzdhettünk, és pontosan mi is történt, de a végén vérbe fagyva feküdt a kurva.

(két válaszom is akad..)
1.
Életed egyik legnagyobb hibáját követted el: megölted a NŐT, aki számodra olyan volt…, aki miatt megfeledkeztél a munkádról.
Megölted, mielőtt megtudhattad volna, ki ő.
Most azt mondanád, nem volt más választásod. De mindig van, te is tudod.
Most már csak nézheted a vérbe fagyott testét, nem használhatod ki testi adottságait.
Talán jobb, hogy megölted, mert EGY NŐT NEM HASZNÁLHATSZ! Vagy megszelidíted és önként ad neked mindent, vagy nem kapsz semmit.
De ezt te még nem érted. Még sok nőt kell elveszítened, hogy megértsd.

2.
Meghívott vacsorázni. Tudtam ki ő: a szakma legjobbika. Engem persze alábecsül. Férfiak..
A találkozásnak nem is tudom milyen okot adott, én tudtam, hogy tisztázni akarja mit kerestem ott legutóbb, hogyan lehetett ugyan az a célpontja mindkettőnknek. Persze ő nyírta ki. Mondhatnám, hogy hagytam, pusztán udvariasságból, de bevallom épp lenyűgözött.
Már a helyemen voltam, bemértem a célpontot, mikor egyszerűen ott termett és elegánsan leterítette, majd eltűnt. Még ocsúdni sem volt időm, mikor már menekülni kellett. Azóta is ezt álmodom, ahogy az árnyékból kiválik alakja és a fénylő golyó némán célt ér. És nem, nem félek. Egyszerűen csak lenyűgöz a tökéletessége.
Még vacsora közben is felidéztem ezt a képet, és jó volt azt érezni, hogy most én is lenyűgözöm. Kár, hogy nem szakmai szemmel néz, csak a testem kápráztatja el.
Kár, hogy hiába van fegyverem, ő gyorsabb lesz nálam.